Ez most csak egy mini poszt lesz, nem ástam bele magam nagyon a témába, és nem is lenne túl hiteles részemről pénzügyi kifejezésekkel dobálózni. A lényeg, hogy önkéntes nyugdíjpénztár után kellett néznem. Nagyon sokféle befektetés van, ennek csak egyik típusa ez a fajta előtakarékoskodás, szóval mindenki mélyedjen el maga a különféle portfóliók között, ha úgy tartja kedve, legyen az valutabiznisz, államkötvény vagy bármi más.

Visszatérve az önkéntes nyugdíjpénztárakra, két dolgot tartottam fontosnak: mennyire megbízható a pénzintézet és milyen teljesítményt nyújt? Ami az előbbit illeti, nincs túl sok országos, nagyobb létszámú lehetőség, persze a méret nem feltétlenül szavatolja a biztonságot:

• Aegon
• Allianz
• Aranykor
• Erste
• Generali
• ING
• MKB
• OTP
• Pannónia
• Prémium

A másik szemponthoz még kevésbé értek, a teljesítmény. Mindenesetre ami tök jó, hogy a pénztáraknak ki kell adniuk kötelezően a számaikat, ami lehetővé teszi az összehasonlítást. Ez megtalálható az MNB mindenkori honlapján, a poszt írásakor itt:

http://www.mnb.hu/felugyelet/felugyeleti-keretrendszer/tanulmanyok-elemzesek/penztari-tanulmanyok-elemzesek

Ahogy megszokhattátok, újabb erősen szubjektív poszt következik, senki ne tájékozódjon ezen írás alapján és végképp ne döntsön... Szóval ezútall a gyümölcscentrifugák világába kellett magam picit beleásni, jöjjenek az újdonsült ismereteim:

Alapvetően kétféle gyümölcscentrifuga van: az egyik a valódi gyümölcscentrifuga, amely centrifúgál, azaz forgó késekkel szétaprítja a gyümölcsöt, zöldséget. A másik típus a gyümölcsprés, ami kipasszírozza a levet. Hogy néz ki mindez a gyakorlatban, mik az előnyök és a hátrányok?

• a gyümölcscentrifugák olcsóbbak, de mindkét típusnál a prémium kategória bőven 50 ezer forint felett kezdődik
• a gyümölcscentrifugák sokkal gyorsabbak, de hangosabbak is
• a gyümölcscentrifugákba (típustól függően) akár egészben is beleteheted a gyümölcsöt
• a gyümölcsprések több levet képesek kipréselni, főleg a leveles zöldségek esetében és nem habosítják a levet, magyarul szebb és jobb és több
• a gyümölcsprések halkabbak, de sokkal lassabbak
• a gyümölcsprésekbe elő kell készíteni mindenképpen a gyümölcsöt
• a gyümölcspréseket könnyebb tisztítani, jobban különválasztja a levet a rostoktól

Mivel én alapvetően lusta természetű vagyok, a gyorsabb és nagyobb szájú centrifugák mellett tettem le a voksom, de az igényesebb olvasóknak a gyümölcsprés minőségibb élményt nyújt. Még a végére hadd mutassak meg egy valódi összehasonlító videót. Nem profi súdiókörülmények között vették fel, hanem láthatóan egy amatőr, tapasztalatlanabb nő a saját konyhájában, így számomra ez hitelesebb, ha nem is annyira pontos:

Frissítve: 2022. január 11.

A hungarikumos posztom során akadtam rá (lehet, hogy eddig is ott volt a fejemben valahol) a Népművészet mestere díjra, amely elvileg a népművészek kiválóságait gyűjti össze életműdíj jelleggel 1953 óta. Ez egy tökéletes lista az olyan tárgygyűjtő sznoboknak, mint én. A többségük sajnos idős és gyakran valóban művészek, azaz nem modern iparművészek, akiknek van webshopjuk - arról nem beszélve, hogy kevesen élnek. Mindenesetre itt egy lista azokról, akiktől be lehet szerezni valamit online is:

• Józsa János, fazekas (2020): csésze, tál, tányér
• Nepp Dénes, szíjgyártó (2015): öv, táska
• Nagy Mari és Vidák István, textilművészek (2010): sál
• Szénási János, fazekas (2009): tál, tányér
• Kozák Éva, fazekas (1994): tál

http://nepmuveszetmesterei.hu/index.php/dijazasi-evek

Egy fokkal közelebbi a Népművészet ifjú mestere díj, amelyet 35 alattiak kapnak 1961 óta. Az ő elérhetőségeik:

• Baráth Gábor, busómaszk-készítő (2019): busómaszk
• Panák Annamária, kékfestő (2019): ing, maszk
• Zsigmond Zsuzsa, vászonszövő (2005): kendő
• Molnár Anetta, fazekas (2004): csésze, fűszertartó, tál, tányér
• Botta Mónika, nemezelő (2002): sálak
• Bárány Szilveszter és Tanka Tamás, csizmadia (2001): cipő

http://nepmuveszetifjumesterei.hu/index.php/dijazasi-evek

Kossuth-díj:

• Kovács Miklós, kékfestő (2019): ing, maszk

Frisstíve: 2022. január 10.

Története: Természetesen egyidős az emberiséggel. Dél- és Nyugat-Ázsiában, illetve Afrikában tisztító-fertőtlenítő hatású növényeket rágcsáltak, a mai napig némi vallásos hagyománya van az iszlám világban a miswak rágcsálásának. Az ókori egyiptomiak, görögök és rómaiak porított ásványi anyagokat kentek a fogukra-ínyükre, ez a típus a 19. században terjedt el igazán és került kereskedelmi forgalomba. Fogporokat a mai napig kapni.

Kép: aliexpress.com

Az elsők, az eredetiek, a legrégebbiek: Bár fogkrém már létezett a 18. században is, csak a huszadik század első felében váltotta ki a fogporokat. A régebbi márkák közé tartozik az amerikai Colgate (1873), az indiai Dabur (1884), az osztrák Kalodont (1887) és az amerikai Sozodont (1889).

Kép: americanhistory.si.edu

Ikonikus példányok: -

Kép: -

A legjobbak:

• Szépségápolási díjak
• • Allure Best of Beauty: -
  • Beauty Bible Awards: -
  • Beauty Shortlist: -
  • Total Beauty: -
•  Értékelő oldalak szerint jó samponokat gyárt az itthon is kaphatóak közül az:
  • Arm & Hammer
  • Colgate
  • Crest
  • Hello
  • Sensodyne

Kép: ben-anna.com

A magyarok: Az alábbi márkákat találtam egyelőre, aki ismer még, jöhet kommentben.

• Dr. Chen (DM)
• Herbária (DM, Rossmann)
• Interherb (Rossmann)
• Manna (DM)
• Schüssler (Rossmann)

Kép: emag.hu

Tapasztalatok

• Herbária: Nagyon fura, kellemetlen íze van. Biztos szokható, de a mentol után fura.

Története: Ezt egy az egyben bemásolhatnám szinte a mosogatószerről szóló posztomból: A szappan adott zsírsav sója, hagyományosan szénsav nátriumsója, azaz nátrium-karbonát, más néven szóda. Már a sumérok is készítettek szappant legalább i. e. 2800 körül olaj és hamu összedolgozásával, ezt használták tisztításhoz. A nagy változást természetesen újfent a német vegyipar hozta 1917-ben, amikor a világháború miatti szappanhiányt kénytelenek voltak vegyszerrel kiváltani.

Kép: slideplayer.com

Az elsők, az eredetiek, a legrégebbiek: Az egyik első mosószermárka az 1932-es, német Fewa (később Perwoll), illetve az 1933-as, amerikai Dreft. Az első folyékony mosószer az 1956-os, amerikai Wisk volt (ma Persil). Na de ami engem érdekel, mert az számomra a legkényelmesebb, az a mosógél kapszula, az pedig 2012-es termék az amerikai Tide-tól, noha hasonló megoldásokkal próbálkoztak már az 1960-as évektől.

Kép: wikipedia.org

Ikonikus példányok: -

Kép: -

A legjobbak:

• Háztartási díjak: -
  
  • Clean House
  • Domestic Diva
  • Good Housekeeping Cleaning
• Értékelő oldalak szerint jó samponokat gyárt az itthon is kaphatóak közül az:
  • Ariel
  • Persil
  • Tide
  • Woolite

Kép: tiide.com

A magyarok: Az alábbi márkákat találtam egyelőre, aki ismer még, jöhet kommentben. A Tomi már nincs magyar tulajdonban.

• -

Kép: -

Tapasztalatok:

• A mosódiós kapszulák nekem nem jöttek be, ezeket nem ajánlom, mert nincs illatuk.
• A Perwoll 30 fokon nem oldódik fel teljesen.