Önkéntes magánnyugdíjpénztárak (2017)
Ez most csak egy mini poszt lesz, nem ástam bele magam nagyon a témába, és nem is lenne túl hiteles részemről pénzügyi kifejezésekkel dobálózni. A lényeg, hogy önkéntes nyugdíjpénztár után kellett néznem. Nagyon sokféle befektetés van, ennek csak egyik típusa ez a fajta előtakarékoskodás, szóval mindenki mélyedjen el maga a különféle portfóliók között, ha úgy tartja kedve, legyen az valutabiznisz, államkötvény vagy bármi más.
Visszatérve az önkéntes nyugdíjpénztárakra, két dolgot tartottam fontosnak: mennyire megbízható a pénzintézet és milyen teljesítményt nyújt? Ami az előbbit illeti, nincs túl sok országos, nagyobb létszámú lehetőség, persze a méret nem feltétlenül szavatolja a biztonságot:
- Aegon
- Allianz
- Aranykor
- Erste
- Generali
- ING
- MKB
- OTP
- Pannónia
- Prémium
A másik szemponthoz még kevésbé értek, a teljesítmény. Mindenesetre ami tök jó, hogy a pénztáraknak ki kell adniuk kötelezően a számaikat, ami lehetővé teszi az összehasonlítást. Ez megtalálható az MNB mindenkori honlapján, a poszt írásakor itt:
Gyümölcscentrifugák (2017)
Ahogy megszokhattátok, újabb erősen szubjektív poszt következik, senki ne tájékozódjon ezen írás alapján és végképp ne döntsön... Szóval ezútall a gyümölcscentrifugák világába kellett magam picit beleásni, jöjjenek az újdonsült ismereteim:
Alapvetően kétféle gyümölcscentrifuga van: az egyik a valódi gyümölcscentrifuga, amely centrifúgál, azaz forgó késekkel szétaprítja a gyümölcsöt, zöldséget. A másik típus a gyümölcsprés, ami kipasszírozza a levet. Hogy néz ki mindez a gyakorlatban, mik az előnyök és a hátrányok?
- a gyümölcscentrifugák olcsóbbak, de mindkét típusnál a prémium kategória bőven 50 ezer forint felett kezdődik
- a gyümölcscentrifugák sokkal gyorsabbak, de hangosabbak is
- a gyümölcscentrifugákba (típustól függően) akár egészben is beleteheted a gyümölcsöt
- a gyümölcsprések több levet képesek kipréselni, főleg a leveles zöldségek esetében és nem habosítják a levet, magyarul szebb és jobb és több
- a gyümölcsprések halkabbak, de sokkal lassabbak
- a gyümölcsprésekbe elő kell készíteni mindenképpen a gyümölcsöt
- a gyümölcspréseket könnyebb tisztítani, jobban különválasztja a levet a rostoktól
Mivel én alapvetően lusta természetű vagyok, a gyorsabb és nagyobb szájú centrifugák mellett tettem le a voksom, de az igényesebb olvasóknak a gyümölcsprés minőségibb élményt nyújt. Még a végére hadd mutassak meg egy valódi összehasonlító videót. Nem profi súdiókörülmények között vették fel, hanem láthatóan egy amatőr, tapasztalatlanabb nő a saját konyhájában, így számomra ez hitelesebb, ha nem is annyira pontos:
Népművészet mesterei
Frissítve: 2022. január 11.
A hungarikumos posztom során akadtam rá (lehet, hogy eddig is ott volt a fejemben valahol) a Népművészet mestere díjra, amely elvileg a népművészek kiválóságait gyűjti össze életműdíj jelleggel 1953 óta. Ez egy tökéletes lista az olyan tárgygyűjtő sznoboknak, mint én. A többségük sajnos idős és gyakran valóban művészek, azaz nem modern iparművészek, akiknek van webshopjuk - arról nem beszélve, hogy kevesen élnek. Mindenesetre itt egy lista azokról, akiktől be lehet szerezni valamit online is:
- Józsa János, fazekas (2020): csésze, tál, tányér
- Nepp Dénes, szíjgyártó (2015): öv, táska
- Nagy Mari és Vidák István, textilművészek (2010): sál
- Szénási János, fazekas (2009): tál, tányér
- Kozák Éva, fazekas (1994): tál
http://nepmuveszetmesterei.hu/index.php/dijazasi-evek
Egy fokkal közelebbi a Népművészet ifjú mestere díj, amelyet 35 alattiak kapnak 1961 óta. Az ő elérhetőségeik:
- Baráth Gábor, busómaszk-készítő (2019): busómaszk
- Panák Annamária, kékfestő (2019): ing, maszk
- Zsigmond Zsuzsa, vászonszövő (2005): kendő
- Molnár Anetta, fazekas (2004): csésze, fűszertartó, tál, tányér
- Botta Mónika, nemezelő (2002): sálak
- Bárány Szilveszter és Tanka Tamás, csizmadia (2001): cipő
http://nepmuveszetifjumesterei.hu/index.php/dijazasi-evek
Kossuth-díj:
- Kovács Miklós, kékfestő (2019): ing, maszk